Lidi

Magyar fajta. Nemesítő: Szegedi Sándor 1969. Szülők: SV 12375 E2 x Magaracsi csemege III. Érési idő: aug. 20-30. Erős növekedésű, hosszú vesszőzetű, színe lilás-barna. Hajtása zöld színű, hónaljhajtást is hoz. Vitorla: bronzos zöld, csupasz. Levele középnagy, tagolatlan vagy csak alig tagolt, vállöble nyílt, U alakú, oldalöblei nincsenek, a levéllemez fűzöld, kiterített, felülete sima, fonáka sima és csupasz, erezete zöld, levélszél fűrészes, ritkán és változatos mélységben bemetszett, a levélnyél hosszú és pirosas. Fürt: átlag 340 gr. vállas, ágas, közepesen laza. Bogyó: 19 x 17 mm. 3,7 g. húspiros, üvegesen áttetsző, kicsit hamvas, ropogós, héja vékony, olvadó, semleges ízű. Magja alig érezhető. Bőtermő, zöldmunkája egyszerű. Hosszú elemes metszést igényel. Betegség ellenállás: Peronoszpórával és lisztharmattal szemben közepesen ellenálló, nem rothad. Fagytűrése kiemelkedően jó.